2021. augusztus 28.

Adni, adni. Embernek lenni. (gondolat- és képcsokor)

Tudom, hogy összevisszaságnak tűnik elsőre olvasva, de annyira megragadtak ezek a gondolatok, hogy ha már más megfogalmazta, összegyűjtöttem egy csokorba, ami érdekel és mozog bennem most.
Így kerekedett ki belőle.

Amit adunk, azt visszük magunkkal.

"Miután megszülettünk, az élet nem annyira adottság, mint inkább egy egészen elképesztően, szinte felfoghatatlanul hatalmas lehetőség, amivel élhetünk is, de ki is csúszhat a kezünkből. 
Ahhoz, hogy igazán éljünk, be kell vetnünk legjobb képességeinket, élnünk kell az élet adta legjobb lehetőségekkel, és valóra kell váltanunk őket. Az életünk azzá válik, amit tetteinkkel megvalósítunk belőle. 
Az igazi élet folyton megújul, ahogy a világ is, mert a Világegyetem él. Ha az élet teljes megérzésére, megértésére és megvalósítására fordítjuk figyelmünket, akkor kivehetjük az életünk irányítását a materialista világszemlélet fennhatósága alól. 
Platón és Arisztotelész is megírta, hogy a legfőbb jó a lélek jóléte, ezt követi a test jóléte, és csak ezután jönnek a külső világ anyagi javai.
A leghatékonyabb életfilozófia az élet elfogulatlan, lehető legmélyebb és legátfogóbb megérzése és megértése."
Grandpierre Attila

"Tudj úgy élni, hogy a másikat befogadod, a tudásodat megosztod, a szeretetet megadod. A lényeg, hogy adjak, és ne várjam el cserébe, hogy kapok. És ha kapok – mert kapok, csak nem biztos, hogy attól, akinek adtam –, azt észre kell venni. Én már így öregkoromra azt mondom, hogy nem a nagy boldogságok és sikerek után kell rohanni, hanem a piciket kell megragadni, és ezek majd összeállnak életed alkonyán valami nagyobb egésszé." 
Így lehet emelt fővel járni és nyugodt szívvel tükörbe nézni.
Récsey Antónia

"Mert végül is mi a szeretet? Az, hogy a másik ember jó érzése, öröme fontosabb nekem, mint a sajátom. Vagyis az ő öröme nekem is öröm. Ez a dolog lényege, de ez nagyon könnyen sérül. Sikerre nevelünk, de arra nem, hogy kudarcok is jönnek az életben.

Ez utóbbiakat rettenetes traumaként élik meg az emberek. Mérei Ferenc, a neves pszichológus szerint a sikeres élet titka nagyon egyszerű: nem kell mindig jól járni.

El kell fogadni, hogy vannak a vereségeknek, a bukásoknak, az életnek olyan szempontjai is, amelyeket az ember csak akkor láthat meg, miután kiütötték, és a földön fekszik.

Assisi Szent Ferenc imája így szól: »Uram, te tudod, hogy nem az a fontos, hogy engem szeressenek, hanem az, hogy én szeressek. Nem az a fontos, hogy engem megértsenek, hanem az, hogy én megértsek.« Ez ellen nagyon sokan berzenkednek.

Persze fontos, hogy kapjon is az ember, de a legfontosabb az, hogy adni tudjon, és elfogadni helyzeteket. Ahol elvárások vannak, az már valamiféle »üzlet«. Ha valaki csak akkor tud adni, ha ő is kap, abból nem sül ki jó dolog.”
Popper Péter

„Elsősorban ember vagyok, s azután francia; szükségszerűen vagyok ember, s véletlenül francia.”
Montesquieu

Kilátás az ablakomból sorozatból néhány:
Firenze

Asszuán

Moszkva

Bergen

San Gimignano

Queenstown

Szicília

Mount Baker

Paros

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése