2011. január 22.

Évkezdet mástól, másként

Kalendárium (letölthető formátumban)



2011. január 11.

2011. Haiku-k

Van egy "hely", ahova szívesen be-betérek. Egy csöpp leányról szól. Édesapja igényesen és stílusosan írja, kezeli az oldalt. Ő idézte meg ismét bennem a homályba feledett haiku-k hangulatát. Köszönet érte!
Elővettem régi verseimet, és válogattam belőlük. Úgy gondoltam méltó évkezdet lesz.

Év évre hull és
saját elhullt virágja
táplálja a fát.

Néhány szóban:
"A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé.

Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás;
időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt.

Boldogok, akik - ha egyetlen haiku pontjában is - találkozhatnak és megérinthetik egymást."
Fodor Ákos



Találkozzunk
Tél


Havat seperve
söprűt, havat feledek
- nincs, csak a seprés.

Honnan istenek
távoztak, a Szent Kertet
fölveri a gaz.

Komolyabb bajom
nincs: hisz élek még - ha csak
tarlófűként is...!

Míg te tüzet raksz,
én gömbölygetek neked
egy nagy hólabdát!


Tavasz


Szívednek terhét
s röptét bízva bízd rá egy
lenge fűz-ágra.

Levél-kalapom,
majd ha sziromzáporban
járok, lekaplak!

Virágaid közt
volt dolgokat idézünk.
- Ez utam haszna.

Tavasz-sirató
madárdal szól; a halak
szeme is könnyes...!


Nyár


Nyári köntösöm
hártya-finom s könnyű, mint
kabóca szárnya.

A nyári hajnal
harsányszínű és kemény,
mint a kakukkszó.

Rózsa mélyéből
távozó méh szárnya is,
szíve is nehéz.

Nyárvégi estén
egy részeg s egy tök-virág
szemléli egymást...


Ősz


Aratás? vetés
lármája zsong odakint?
- Kunyhómban csönd van.

Milyen lehet a
pók hangja s miről szólna
az őszi szélben?

Hibiszkusz! mire
csodálatába fogtam:
lovam befalta...

Fogyó év, telt Hold.
Földön párafátyol, hegy
lábán ködpapucs.


Itt most Macuo Basó verseit olvashattad.

A műfajról és versekről bővebben (tanulmányok, kötetek, zenei kapcsolódások, fórumok, gyűjtemények és válogatások):
Történet, műfaji jellemzők: