4 vers a Zsiráf-ból

Szaladok a széllel

Kiengednek az udvarra

Minden áldott délelőtt

Kerekedek, kis fergeteg

Felhúzom a nyúlcipőt

Úgy szaladok, ahogy tudok

Utol senki sem érhet

Megmondtam a Sárának is

Ehhez egy lány nem érthet

Hajam lobog, lábam dobog

Szél csípi az arcomat

Lovacskának érzem magam

De lehetnék gyorsvonat

Így haladok, jót szaladok

Majd elvesztik az eszük

Óvó nénik, ahogy nézik

Belefárad a szemük

Ha szaladok az udvaron

Minden napos délelőtt

Olyan fürge leszek végül

Mint egy igazi felnőtt

Vicces

Vicces, hogyha orrom hegyét

Két szememmel megnézem

Vagy amikor szekrény mögé

Bújva várom vendégem

Nagyon vicces, ha az apa

Úgy tesz, mintha nem látna

Készakarva majd agyonnyom

Úgy ül le a díványra

Vicces, ahogy anya mondja:

- Elfogyott a sütemény

Aztán meg csak elémrakja

Habja, mint a költemény

Tréfálkozik a nagymama

Nem hoztam ma semmit neked

Mikor épp elszomorodnék...

- Lám csak, itt van, gyorsan vigyed!

Minden vicces, min nevetünk

Tiszta szívvel, őszintén

Azt se bánd, ha könnyed csordul

Nevess te is, úgyszintén

Nem vicces

Sose vicces, ha lányoknak

Kisfiú a haját húzza

Az se, hogyha apró békát

Dobunk be a gallérjukba

Semmi tréfa nincsen abban

Ha valaki elesik

És szomorú, hogyha senki

Nem akad, ki felsegít

Nem vicces, ha utcán bárki

Elejt, mondjuk valamit

Mert a kára nagy is lehet

Az anyukám így tanít

Nem tréfás, ha széket húzol

Mindegy is, hogy ki alól

Mert a fejét beütheti

Jól kikaphatsz ám akkor

Fura arcon sem kacaghatsz

Mert rád fogják: neveletlen

Ám, ha én egy ilyet látok

Nem nevetnem lehetetlen

Téli pad

Kinn a parkban van egy pad
Jó pihenőt gyakran ad
Szép tavasztól őszig csak
Néniknek és bácsiknak

Megjött a tél, esik a hó

Belepi a kis padot

Nem keresi fel már senki

Néha sóhajt is nagyot

Hiába vár egyre másra

Rá még hóember sem ül

Jégcsap pendül meg az alján

Rajta fagyos szél hegedül

Ej, jönne bár, pattanna már

Szomszéd fán a rügy, naná

Gyerekzsivaj, szép madárfütty

Nyomban felvidítaná

Kis veréb ma fölkeresi

Szárnyaival megverdesi

Öröm neki ez a nesz

Mostmár mindjárt tavasz lesz

Volt egy kislány, akitől a költő bácsi a könyvbemutatón megkérdezte a felolvasás után:
- Neked melyik vers tetszett a legjobban?
- Anya keze... És Apa keze.
Nagyon bensőséges valóban mind a kettő, ki-ki győzödjön meg saját szemével, fülével róla.