Japán juhar

Középiskolás koromban kaptam egy könyvet apai nagyszüleimtől a "Kertünk, házunk, otthonunk" sorozatból, melyet a Mezőgazdasági Kiadó jelentetett meg. 

Érdekelni fogja a serdülőt?

...

Címe: A japán kert titkai
Letehetetlen olvasmány volt számomra. Bevezetett a keleti kultúrákba. 

Áttörés.
Azóta érdekel a Kelet.

Idézek pár sort a könyvből.

A kert mint művészi alkotás: Soha nem befejezett, végleges alkotás. Térben és időben állandóan változó, minden érzékünket befolyásoló művészet.

A japán ember művészi igényességgel fordul környezetéhez, minden tevékenységét igyekszik tökéletesen végezni. (Ezért emelkedhetett művészi szintre a lakáskialakítása, kertje, írása, társasági ceremóniái, virágrendezése.)

Mivel a természettel való szoros kapcsolat a japán lélek legmélyebb igénye, a kertművész a természet törvényeinek teljes tiszteletben tartásával, a természet lényegét, szépségét átérezve alakítja ki a kertet.

A kert az ember testi és lelki kiteljesedését segíti elő.

Történeti áttekintés dióhéjnál is kisebben: A japán természetszemlélet alapja az ősi természetvallásból kialakult shinto vallás. A shinto hitvilág szerint a köveknek, hegyeknek, fáknak is van lelkük.
A shinto vallás a természet tiszteletét és határtalan természetszeretetet oltott az emberekbe.
Tájkerteket alkottak, amelyeknek legfontosabb eleme a víz volt. (A víz a pillanat és az örökkévalóság elválaszthatatlan egységének szimbóluma.)
Először a VI. század közepén áradtak be a buddhista tanok Japánba. A buddhizmus természetszemlélete az ősi japán természetfelfogáshoz nagyon közel állt, így a shinto hit egyes elemei észrevétlenül olvadtak egybe az új tanokkal.
A XII. században újabb buddhista hullám terjedt el, a zen buddhizmus, amely mélyen áthatotta az egész japán kultúrát. A zen jelentése szemlélődés, elmélkedés. Vallásfilozófiai jelentése elmélyülés.

A zen bölcselete szerint önmagunkban lehet megtalálni a világ törvényeinek legtökéletesebb kifejeződését, ha bensőnkben tudatosan és állhatatosan keressük ezeket a törvényeket. (Ezzel a zen filozófia megteremtette az egyén és külvilág összhangját.)
Szemlélődéssel, elmélkedéssel juthatunk el ehhez az életérzéshez.
Erre legjobban a természet ihlet.