Tessék?

 "Gyertek be gyerekek! Ma egyáltalán nem megyünk ki."

Szólt ki egy felsős tanár a nap első óraközi szünetében az udvaron játszó gyerkőcöknek.
7 fok, enyhén felhős idő, az évszaknak megfelelő.

Sem sár, sem iskolai külön program nem indokolja a döntést.

Vajon felülbírálhatja másik kolléga a döntéshozót?

Vajon csinosan öltözött ruhában, felnőttként lehet fázni 10-15 perceket kint?

Az udvarra néző folyosó végig fűtött, végig ablakozott és nyitható.

Szem elől senki nem vész.

Vajon életkorilag szüksége van a korosztálynak a rendszeres mozgásra, játékra friss levegőn?

Vajon elegendő oxigén jut bent a termekben ülve, folyosókon sétálva az agyakba, hogy következő órán élénken figyeljenek és nyugton üljenek?

Testi-lelki-szellemi felfrissülésről, regenerálódásról van szó.

Alsósoknak 5-6, felsősöknek 6-7 órájuk van egy nap.

Miért szükséges ilyen döntést hozni?

Ez a két mondat felnőttként is fájt.

Szülőként még inkább.

Vajon gond, hogy évek óta tudok erről?

És már nem merek jelezni nagyon sokadjára?

stock-photo-stickman-autumn-leaves.jpg