2015. február 23.

Pásztorok


Természet-ember-állat kapcsolata.

Hiteles embertől, hiteles szemmel.
Nemcsak odamegy és kattogtat. És nemcsak egyszer.
Átlényegül, eszik-iszik-alszik Velük, egy levegőt szívnak, találkoznak útjaik.
Idegen vidék embereivel pedig, ahogy Ő mondta, kézzel-lábbal beszél.

Az alföldi képei közel állnak hozzám, ismerős arcokat is láttam rajtuk.

(még olyan is eszembe jutott, hogy a húgomék javaslatára egyszer elkísértem tavaszi kihajtásra egy juhász rokonukat. hajnaltól délutánig. a húgom tanácsára pedig jelentkeztem egy fotópályázatra -amiről nem is tudtam- juhász témában. helyezést értem el, több képem is kiállított lett. későbbi pályázatokon is szerepeltem velük, sikerrel. analóg, fekete-fehér képek. nem is emlékeztem már. lehet, hogy le kellene ülnöm, és összeszednem hol, mikor és mit csináltam?... 
eddig nem volt fontos. sosem ez volt nekem a fontos. talán pár év múlva az lesz...)


A kiállítás megnyitója meglepő, különleges és rendhagyó volt egy kis faluhoz képest.
Minden elismerésem az ötletgazdáknak. És köszönet.













Én jelen voltam, minden érzékszervemmel. 
A képeket a Hangya Művelődési Ház készítette.
Ménes Ágnes és Éri Péter sziluettje, hangja, zenéje nyitotta meg. 
A kiállítás 2015.március 6-ig tekinthető meg.


A képek közül a plakáton szereplő az egyik emlékezetes számomra:
Csikós, két nap múlva ellő arab kancájával.
Összhang, odafigyelés, hasonlatosság, szeretet.
Ahogy az első mondatban írtam.

- a fotós oldaláról is, részese -


2 megjegyzés:

  1. Szeretem a finom rezdüléseidet dolgokra. Az a fotó tényleg fantasztikus.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm figyelmed, hogy ebben a lassú tempóban is velem tartasz.

    VálaszTörlés