Gyermekeim

Végtelenül hálás vagyok a Gyermekeimnek, tanítóimnak.
Amit a bezártság ideje alatt tanultunk egymástól, egymásról, dolgoztunk, dolgozunk magunkon, észrevétlenül a másikon, az felbecsülhetetlen érték lett.
Sok sírásom, hogy hogyan tanítsam meg azt, ami bennem sincs meg.
Megteremteni magamban, próbálkozni, elbukni, próbálkozni, megélni a sikert. A közös sikert.
És ami bennem van és gördülékenyen átcsusszan. Ő nem hisz benne, de én tudom, hogy meg tudja csinálni, meg tudom hozzá adni a tudást, szeretetet, bizalmat, türelmet, kitartást és a hitet.
Végtelenül hálás vagyok a Teremtőnek.
amit viszont Ő ad meg nekem,
ugyanígy