Pásztorok

Természet-ember-állat kapcsolata.

Hiteles embertől, hiteles szemmel.

Átlényegül, eszik-iszik-alszik velük, egy levegőt szívnak, találkoznak útjaik.

Idegen vidék embereivel pedig, ahogy ő mondta, kézzel-lábbal beszél.

Az alföldi képei közel állnak hozzám, ismerős arcokat is láttam rajtuk.

Hortobágy mellett nőttem fel.

(Eszembe jutott, hogy a húgomék javaslatára, egyszer elkísértem tavaszi kihajtásra egy juhász rokonukat. Hajnaltól estig. Tanácsukra pedig jelentkeztem egy fotópályázatra - juhász témában. Helyezést értem el, több képem is kiállított lett. Későbbi pályázatokon is szerepeltem velük, sikerrel. Analóg, fekete-fehér képek. Nem is emlékeztem már. Lehet, hogy le kellene ülnöm, és összeszednem hol, mikor és mit csináltam. 

Eddig nem volt fontos. Sosem ez volt nekem a fontos. Talán pár év múlva az lesz.)

A kiállítás megnyitója meglepő, különleges és rendhagyó volt egy kis faluhoz képest.

Minden elismerésem az ötletgazdáknak. És köszönet.

Jelen voltam, minden érzékszervemmel. 

A képeket a Hangya Művelődési Ház készítette.

Ménes Ágnes és Éri Péter sziluettje, hangja, zenéje nyitotta meg. 

A kiállítás 2015.március 6-ig tekinthető meg.

Kása Béla

A képek közül a plakáton szereplő az egyik emlékezetes számomra:

Csikós, két nap múlva ellő arab kancájával.

Összhang, odafigyelés, hasonlatosság, szeretet.

Ahogy az első mondatban írtam.

- a fotós oldaláról is. részese -