2013. július 21.
2013. június 24.
Szentjánoskor
(Egy éve várom a János napot)
Utoljára gyerekkorom nyáréjszakai kirándulásain volt ilyen élményben részem.
Pedig középiskolásként is töltöttem pár napot szabad ég alatt, és felnőttként sem mondtam le róla.
Csökken az élőhelyük.
A párás, nedves, patak menti, tóparti otthont kedvelik.
/tiszta vizet, tiszta levegőt/
Mivel biztosra akartunk menni, hogy a két éves is észrevegyen valamit: ismét Alcsút, arborétum.
Észrevett.
És ilyentájt szoktunk találkozni a legtöbb szarvasbogárral is. (most a séta elején, alkonyatkor)
Csukott szemmel, nyitott füllel is könnyű megismerni őket röptükben.
a bontott szárnyú példányért köszönet M.Anettnek
Más, kevésbé kedvelt röpködő rovarok ellen pedig idén így védekeztünk: neem olaj
Tetőtől talpig.
Hatásos.
Séta végén csönd és nyugalom, izgatottság és mese.
Megbeszéltük, hogy jövőre ilyenkor, ugyanitt.
(A képek 3200-as fényérzékenységgel, 15 mp-es záridővel és 5,6-os blendével készültek állvány nélkül.
Mire kitapasztaltam a megfelelő exponálást, addigra az állványt nem tudtuk használni, mert az éjszakai arborétumban nem szabad lemaradni, elkószálni.
Érthető.)
Még szeretnék e különleges bogárkákról pár szót szólni:
Mintegy 2000 különböző szentjánosbogár fajt különböztetünk meg. Egyes fajok esetében csak a nőstény képes világítani. A fény kibocsátásának két célja van: a zsákmány elejtésében és a párkeresésben is szerepet játszik.
A szentjánosbogár igen rafináltan kombinálja e két célt: tudniillik a szaporodást illetően nincs "átjárás" a fajok között, vagyis minden faj csak saját fajtársaival tud utódot nemzeni, sőt, fényjelzésük is fajonként eltérő. Egyes fajok nőstényei azonban képesek utánozni egy másik faj villantásait, s ezzel odavonzzák a hímet, majd egyszerűen felfalják.
A hímek és a nőstények jelentősen különböznek egymástól, nem lehet őket összetéveszteni. Míg a hímek két pár szárnnyal rendelkeznek s képesek repülni, a nőstények szárnya csökevényes vagy hiányzik, a potroh szelvényezettsége szembetűnő, lárvához hasonlítanak.
A fényt a potroh elülső része termeli, a világítósejtek (fotociták) segítségével. Ezek belsejében luciferin képződik, amely oxigént tartalmazó környezetben (így a levegőben is, mely a potrohon található légcsöveken jut be az állat testébe) átalakul, s fényrészecskéket (fotonokat) bocsát ki.
A szentjánosbogár képes a fényjelzés időzítésére, nappal nem pazarol. Idegrendszere képes ingerekkel szabályozni, hogy mikor szabaduljon fel nitrogén-monoxid. Ez az, ami segít, hogy a mitokondrium nevű szerv ne dolgozzon fel oxigént, amely így eljuthat a potrohba, ahol a fenti folyamatoknak megfelelően így beindulhat a fényképzés, s kezdődhet a társkeresés.
Ami miatt még különlegesek emberfejjel:
A párzási időszak júniusban kezdődik: a nőstények jóval nehezebbek a hímeknél, legtöbbjük nem is tud repülni, ezért a fűben várja a hím érkezését. A párzást követően a földbe rakják tojásaikat, melyekből 20 nap múlva kelnek ki a lárvák. Érdekesség: a tojás és a lárva is világít (halványan), ez azt jelzi, hogy életképes. A lárva-állapot 2 évig tart, amelyet mindössze 2 hétnyi villogó bogár-élet követ.
A szentjánosbogár sok kártékony rovart is elfogyaszt, így hasznos állat. Sajnos azonban a levegő és a víz szennyezettsége miatt egyre kevesebb példány marad fenn, s mára már alig láthatóak e különleges, repkedő fénybogarak. A mai fiatalok szerencsésnek mondhatják magukat, ha látnak egy-egy szentjánosbogarat, legtöbbjük csak szüleik, nagyszüleik elbeszéléseiből hallhat róluk.
Forrás: háziállat.hu
Bővebben: Természettár
Címkék:
Alcsúti Arborétum,
anga kedvencei,
az est,
Repülés,
Rovar,
Zöld
2013. április 15.
Zsombolyok, keltikék, nyársak (k.O.)
Komárom-Esztergom megye, Dunántúli-középhegység, Közép-Dunántúl, Gerecse, Bajót község, Öreg-kő hegy.
Kéktúra útvonal: honlap és leírás.
természetvédelmi terület
Péliföldszentkeresztről indultunk
Keltike mezők:
Az Öreg-kő lábánál lévő pihenőnél a gyerekeket vonzotta a hegy és a barlangok.
Több barlangbejáratot is találtunk,
A Feneketlen kút:
(kis automatához kevés a fény, de a név találó)
És a legszebb, legértékesebb, fokozottan védett zsomboly: Jankovich-barlang
A "zsomboly" szó jelentése: Karsztban hozzávetőlegesen függőleges irányú kürtőkkel kezdődő barlang. Aknabarlang.
És hogy ne csak a mélységek ragadjanak magukkal, folytattuk a magasságokkal:
Gerecse, Duna, Szlovákia
Áprilisban az erdő alattunk
Sziklaként és érzésként is meredek volt látni ereszkedni a gyereket a semmi fölött
A hegy lábánál lévő pihenőhelyen található két kis esőház, néhány asztal paddal és tűzrakóhely.
A mellette lévő ligetes részen játék és készülődés a szalonnasütéshez.
Bicskanyitás, nyársfaragás
Visszatérve, a péliföldszentkereszti forrásoknál időztünk és töltekeztünk vízzel és egyebekkel
Igazán szép és tartalmas napunk volt!
Címkék:
Barlang,
gyerektúra,
kis Olympus
2013. április 9.
2013. március 27.
Tusrajz fehérrel
Ebben a márciusi fehérségben a legkülönösebb, hogy a madarak tavaszi énekét hallom.
És eszembe jut a láthatókról és hallhatókról a tusrajz...
A festmény és a kalligráfia ugyanazokat a módszereket alkalmazza, ugyanazzal az ecsettel írnak és festenek.
"A költészet és a festészet közötti átmenet észrevétlen. A vers gyakran kísérője a festménynek, és mint illusztráció, egy másik hangszínre fordítja le azt, amit a költemény kifejez. Az író ügyesen bánik az ecsettel, és keze vonásának olyan esztétikus formát tud adni, amelyben a művészi lendület, a fantázia, a rend, az egyensúly nyilvánvaló az értő ember számára. A költő birtokában van a festő vonalvezetési biztonságának és vizuális érzékenységének. Ezért Kínában a festészet története nem választható el teljesen a szépirodalom történetétől. Sorsuk a Szung-korban egyébként sem nélkülözi a hasonlóságot.
...Egy régi elmélet szerint, amely a XII. és XIII. századra csak nyomokban vagy emlékekben maradt fenn, a festészet úgyszólván mágikus művészet, a legaprólékosabb realizmust követeli, és az élet látszatát kell nyújtania. A festő közeli rokona a varázslónak: a lényeket és dolgokat, pontos képet adva róluk, újra tudja teremteni, és életet lehelve beléjük, önálló létet ád nekik. Tájképei alkalmat és lehetőséget nyújtanak a szemlélőnek elragadtatott kóborlásra. A festő mint alkotó háttérbe szorul, és a néző megkettőződve, szemlélődése tárgyának, a hatalmas természetnek dimenzióihoz zsugorodva, úgy érzi, hogy magával ragadja a táj, és elvész benne.
Li Keran (XX. századi kínai festő)
A tájképet tehát nem egy meghatározott ponton elhelyezkedő néző szemléli. A festmény sétára csábító hely, különböző és egyre változó nézőpontokkal. Minden tájkép, amelyet a néző felülről lefelé haladva tekint át (vagy balról jobbra, mint a Szung-kor tekercsein), a különböző perspektívák sokaságát foglalja magában. A festmény természetfölötti világokat teremt, ahol minden tiszta és szent, s ezzel egyidejűleg a világ rendezett ábrázolására törekszik: a hegyek a hűbérúr és vazallus pozíciójában helyezkednek el, a föld és az ég, az árnyék és a fény, a jin és a jang, a női- és férfi princípium szemben állnak egymással, váltja és kiegészíti egymást. Maga a műalkotás talizmánféle, amelynek birtoklása jótékony hatású.
...Az inspirációnak és a tökéletes technikai felkészültségnek az együttese jellemzi a Szung-kor legnagyobb festőit. ...De a művészeti alkotás ezen általános feltételei éppúgy érvényesek a költőre, mint a festőre, vagy a többi művészeti ág képviselőire."
Forrás: Jaques Gernet: Kína hétköznapjai a mongol hódítás előestéjén (1250-1276)
Ahogyan Hamvas Béla ír a kínai tusrajzról:
„Szerencsés pillanatomban egyszer nem a feketéből indultam el a fehér, hanem a fehérből a fekete felé. Ez volt az a pillanat amikor a kínai tusrajzot megértettem.
… Mindez azon múlott, hogy nem az érzékileg tapasztalható feketéből néztem a fehérbe, hanem a meghatározhatatlan fehérből a feketébe. („ A szubjektum az a hely, ahonnan a valóság látható.”)
A tusrajzolás komoly erőpróbája a rajzkészségnek. Nem javítható.
A rajz lelke a vonal.
Külön érdekesség, hogy náluk az számított nagy művésznek, aki a lehető legkevesebb vonallal fejezte ki magát:
Tintatörténet,
és benne:
a tusról
a tusról
Tang Yun (XX. századi kínai festő)
(amiért a címet módosítottam:
2013. március 14.
Idő, kő, kert II.
Még ősszel tettem el ezeket a hangulatokat. Csupa erő és derű az októberi napfény.
Nem kevésbé a téma.
A tél számunkra most sok tanulsággal szolgált, az efféle alkotómunkára csekély időm maradt.
De mivel az idő kereke forog, erőm visszatérőben, és e kertben is lassan nagy változások történnek,
ne vesszen nyomtalanul a múltba mindez.
Nem kevésbé a téma.
A tél számunkra most sok tanulsággal szolgált, az efféle alkotómunkára csekély időm maradt.
De mivel az idő kereke forog, erőm visszatérőben, és e kertben is lassan nagy változások történnek,
ne vesszen nyomtalanul a múltba mindez.
új talicska a régi fal előtt
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




.jpg)














