Gyerekek előtt a kívánatos
MTB, gyerekek után az utálatos HTB...
Szeretünk sarazni, porozni, focizni, tollasozni, biciklizni, kirándulni, mesét olvasni, festeni, írni, rajzolni, gyöngyöt fűzni, ajándékot készíteni, barátozni.
Ha valaki azzal jön, hogy nem akar házit csinálni, merthogy sokkal jobb játszani,
vagy nem igazság, hogy rendet kell rakni magunk után, és az különben is unalmas,
akkor jövök én, a meggyőző érveimmel, hogy mit gondolsz édes gyermekem, én szeretek mosni-főzni-takarítani?? Utálok.
(mitöbb, felesleges időpazarlás...)
én is szívesebben játszanék Veletek, vagy élnék kedvteléseimnek, dehát vannak muszáj dolgok.
És azt már megtanultuk, hogy minden rosszban van valami jó, és fordítva is. Ügyesen gyakoroljuk. Így teljes az élet.
Azonfelül két gyerek mellett kijelentettem, hogy szívesen sütnék én kenyeret akár mindennap, dehát majd később, ha egy kicsit több időm lesz.
Megjött a babánk, és kiderült, hogy a legnagyobb lisztérzékeny.
Ígyhát a három mellett sütöm a kenyeret kétnaponta.
No meg itt a játékok és elromlott tárgyak javítása.
Hamarabb újjákalapálom a ronggyá hintázott szúnyogháló ajtót egy délután alatt (vendég kisfiú mellett), mint ahogy a zoknikat foltozom, és leesett gombokat visszavarrom...
És érkezik Fanni, hogy modellügynökséghez szeretne jelentkezni.
Elindulunk babával a lányhoz, anyukája babának asszisztál, én meg Fanninak.
Majd elalszik a kicsi hátamon, mama haza, mi pedig hasznosidőt töltünk, beszélgetünk, nevetgélünk.
