2011. június 1.

Utazás a fák országába

Útra kelni ráért még a kisfiú, játékból nekifogott hát fákat szelidíteni.


 Beballagott szépen az erdőbe,vigyázva, nehogy túl nagy zajt csapjon.



Egy tisztás közepén pedig leült a földre, és várt.


Időnként halkan füttyentett, mert a fák szeretik a füttyszót. Sosem ijednek meg madaraktól vagy tücsköktől, tetszik nekik a fütyülés.


Fütyült hát a kisfiú, és engedett is a fák gyökerének a szorítása.


Ágaikat ernyőformán kissé széjjelebb nyitották, a gyökereikkel pedig nyújtózkodni kezdtek;


 némelyik lassan-lassan még elő is bukkant a föld alól, ami fura volt, mert a fagyökér mindig fehér marad, nem sötétíti a nap és a fény, mint az ágakat. Gyökereiket és ágaikat nyújtoztatták a fák, s ahogy nyújtóztatták, egyszer csak különös zaj hallatszott, valami ásításféle hang morajlott elő mindenünnen az erdőből.


Különösen nagyot ásítottak, hatalmasakat sóhajtva hozzá a tölgyek. A nyárfák kevésbé hangosan, pihegve ásítottak, akárcsak a fenyők.


A fák tövében libbent egyet, meghullámzott a haraszt, de nem ám a szél miatt. Aki nem tudja megszelidíteni a fákat, az azt hiszi, néma az erdő. De ha füttyentesz, és jól fütyülsz, ahogy a madarak, akkor meg fogod hallani a fák hangját. Először ezt az ásítozást, ezt a pihegést hallod.


Azután másféle zajok is megütik a füledet. Súlyos dobbanásokat hallasz, mintha szív dobogna valahol lent a föld alatt.


Azután meg pattogást, nyúló ágak, rezdülő lombok, egyenesedő faderekak recsegés-ropogását.


 Mindenekelőtt pedig füttyögést, merthogy válaszolnak neked a fák. Ilyen a beszédük. Ha nem figyelsz, azt hihetnéd, madárfüttyöt hallasz. Nagyon hasonló hang ez, meg kell adni. És mégsem a madarak fütyülnek, hanem a fák. A kisfiú kifigyelte, melyik fának milyen a füttye...











J.M.G.Le Clézio: Utazás a fák országába /részlet/

2011. május 31.

A madarak és fák napja

A Jeles napok egyike: május harmadik vasárnapja.
És mellette a hétfő, nekünk...

Azt hiszem mindkét témáról bőségesen elárultam már, hogy szívem mélyében ott rejtőznek:
a Madarak és a Fák.

Mégis, ami miatt most ez még szebb, egy élményhez fűződik.
Háromnapos (belső és világok közötti) utazáson  vettem részt.
A házunkban, a hétköznapokban.
Volt útitársam is, ki kicsiny és értékes ember, és volt mesebeli segítőm is, ki szakavatott ilyen utazásokban.
Mindkettőjüknek nagyon köszönöm ezen életre szóló élményt.

...és örülök, hogy ha lassan is, de kezdek elérni egy olyan állapotba, melyben a hétköznapi és különleges csodák számára is - nyitott az út a megtapasztalásra.
Átölel a csend és nyugalom.
Átlényegül a fájdalom és öröm.


Útitársam mellém szegült még egy időre,
Segítőm pedig, jó segítő módjára folytatja útját, és segít.


2011. május 3.

Várandós (és kismama) s könyvek

Ahogy közeleg az időpont, egyre inkább mélyülök.
Befelé - benn - befelé.
Néha erőt kell vennem a külvilág dolgaihoz.
De nem bánnom, mert azzal is gyarapszom.

Szeretnék egy pár könyvet ajánlani azoknak, akiket érdekel.
Némi szubjektívvel egybekötve.
(A címek a linket tartalmazzák könyvbemutatóval, alatta pedig a szubjektív.)


Hidas-Raffai-Vollner: Lelki köldökzsinór

Első gyermekünk érkezése előtt találtam rá e könyvre.
Varázslatos dolog volt olvasni ilyesmiről és megélni is.
Nagy szívfájdalmam, hogy nem tudtam Őt itthon szülni.
Nem voltak alkalmasak az itthoni körülmények a lelki felkészülésre: házfelújítás, az utolsó hetekben nem is itthon laktunk - két hét után könyörögtem Apának, hogy mindegy hol tart a fürdőszoba (én kimegyek a kerti helyiségbe is) csak már menjünk haza.
Első gyermek érkezéséhez, itthoni felkészülésre nem a legideálisabb helyzet.
A kórházban pedig folytatódott a nem túl megfelelő körülmények sora:
amit előzőleg beígértek vajúdó, alternatív szobának, az osztályvezető főorvos kérésére nem volt épp azon időpontban használatba vehető, merthogy értekezletet tartanak pont ott... Marad a folyosón vajúdás, és a kórházi szobában, ahová kerülünk a babával. Bent már két babás mama beszélget élményeikről, közben néha együttérzően szólnak hozzám egy-két szót. A folyosón egy hatéves forma kisfiú jön, nem akartam előtte mutatni fizikai hogylétem, ráér még a megtapasztalására később is...
Lassú tágulás, burokrepesztés (valahogyan éreztem, hogy ez a gyermek ennél lassabban szeretne érkezni, de itt nincs beleszólása az embernek, ráadásul első gyermek, tapasztalatlan is voltam).
Kitolási szakasz is lassan ment, fáradtan ("-Majd pihen, ha megszült.") - láttam, hogy az orvos és a szülésznő összenéznek.
Abból nem esztek... Valahonnan jött az erő, és végre megszületett. Gyönyörű sima bőrrel, helyes babapofival, értelmes, figyelő arckifejezéssel.
Viszont a mai napig látom, hogy a születési és a közvetlen előtti élmények mennyire befolyásolják személyiségét (cél előtti megtorpanás, bizonytalanság, lassú tempó iránti igény, stb.) Persze azt is lehet mondani, hogy "á, első gyerek" vagy "ilyen a személyisége". Lehet. De látom az ellenpéldát is, hogyan lehetett volna másként. Ég és föld a különbség...
Hálás vagyok ezért ennek a könyvnek, hogy az előtte lévő hónapokban segített megerősíteni ezt a kapcsolatot, és ami a végén nem úgy sikerült, ahogy szerettem, szerettük volna - kárpótol némileg bennünket.
No meg a folytatás, a mai hétköznapok :)



Ez a könyv is az első gyermek előtt került kezembe, és ugyan nem volt tökéletes a szülés/ születés, de betekintést nyújtott és támogatást adott az élmény előtt és közben is (gondolati és fizikai úton).
Leboyer számomra egy páratlan szaktekintély. Mind emberileg, mind szakmailag.
A második gyermekünk szülésénél/ születésénél éreztem és tapasztaltam meg leginkább a könyvben leírtakat.

Leboyer: Vanitá
És jön a harmadik.
Nem tudom, hogyan bukkantam most rá. Jött és kész. Jó helyen, jó időben.
Nyilván, aki keres, talál.
(2008-as kiadású)
Olyan telitalálat ez most nekem, amiből rengeteg erőt merítek.
(Ha éjszaka fölkelek, és járnak a fejemben a gondolatok - előveszem és lecsöndesít.
Teljesen egy hullámhosszon mozgom vele.)

"A szellemi születés, az újjászületés
és a gyermek születése
ugyanaz az élmény.

Ha nem érti meg,
milyen tűz lobbantja fel benne,
milyen szél kerekedik,
milyen hullám zúdul rá,
a szerencsétlen, ki gyermekét hozza világra,
csak a legszörnyűbb borzalmakat élheti át.

Harcol, ellenszegül.
Érzi, hogy a harc hiábavaló,
s ettől kétségbeesése csak fokozódik.

Ismerje fel ehelyett,
hogy a hullám:
a vadul előtörő abszolút élet
látszólag esztelen ereje,
a tűz pedig a szeretet izzása, amely az egész Teremtést hordozza.
Ekkor megnyílik ő is, felajánlva, átadva magát,
és a szenvedés extázissá válik.

A könyv segítse megtalálni
a nehéz, rejtett utat
és felfedezni a varázslatos barlang
titkos bejáratát."
(És még Leboyer: Shantala, Szülés gyöngéden)


Továbbá, ezt még nem olvastam, de remélem hamarosan kölcsönkapom:
Ingeborg: A bába válaszol (Természetes kísérés a várandósság, a szülés, a gyermekágy és a szoptatás idején gyógynövényekkel, homeopátiás szerekkel és illóolajokkal)



Ezt a könyvet pedig szülés/születés utánra ajánlom melegen...
Okok és okozatok, tények és változatok.
Hasznos és elgondolkodtató olvasmány, még annak is, aki nem akar vele egyetérteni.


És az alvásról.
Kevésbé népszerű könyv, kevesebben is ismerik, strapásabb kicsit, hosszútávú megoldás, viszont - gyerekbarátabb, emberbarátabb.
(Ellentétben a "suttogókkal" és a "kis zsarnokokkal".)
Meglepő felfogás egy orvos, ráadásul férfi részéről. Kutatási eredményekkel együtt.
Hiánypótló könyv kishazánkban.

Alcímek a könyvnél:
Esti szertartások, Kötődést segítő nevelés, Lidércnyomások, Utazás, Éjszakai szoptatás, Többemberes babák, Éjszakai ébredés, Jó tanácsok egyedülálló szülőknek és dolgozó anyáknak, Alváskutatás

És felmerülő kérdések a könyvből:
Hogyan altassuk el a kisbabát, és mit tegyünk, hogy ne ébredjen föl?
Jó megoldás-e, ha hagyjuk sírni?
Mit tegyünk a kis totyogóval, ha felébred éjszakánként?
Milyen ételeket adjunk a kicsinek, hogy jól aludjon?
Mi a szerepe az apai gondoskodásnak éjszaka?
Hogyan fektessük le a gyerekeket veszekedés nélkül?
Mi a teendő az éjszaka bepisilő kisgyerekkel?

Még bővebben a könyvről: Könyvajánló
(Nem kell egyetérteni, csak ismerni és megérteni.)

2011. május 1.

Barátok




2011. április 25.

KicsinyCsodám

Valaki lakik odabenn.
Én vagyok a háza.
Még soha nem éreztem ennyire élénken a jelenlétet. (pedig kevesebb időm van rá a nagyok mellett, és mégis jobban jelen van bennem, a tudatomban, megérzéseimben)
Láttam ásítani képernyőn, érzem ha nyújtózik, kitámaszt, köszön, jelentkezik.
Próbálom elképzelni, milyen lehet Neki odabenn, összegömbölyödve.
A kisebbik testvér azt mondja olyan így, mint egy csiga, és én vagyok a háza.
A nagyobbik testvér pedig állandóan szeretgeti.
Ösztönösen mondom Nekik mikor mit csinál, szerintem.
Annyira természetes.
Annyira egyszerű.
Annyira különleges.
Annyira csoda.
És olyan szerencsém van, hogy a sok élet adta (és magam adta) feladatom mellett, ennyire teljesnek érzem magam.
Jó jelen lenni.
Kíváncsi vagyok, ki lakik odabenn.
Kíváncsi vagyok, ki választott Bennünket.
Ki érkezik?


2011. április 13.

Végtelen (k.O.)




nyáresti alvás a kertben

2011. április 12.

Lola

Mire valójában fölfedezem, addigra már véget is ér.
Nekem így is jó, sőt.
Jó így.

Anya értelmes, nyitott, érdeklődő, nyughatatlan természet a kihívásokban, emellett nyugodt.
Anya és Nő. Melegszívű. és Emberi. Minden jóságát és rosszaságát őszintén megélő.

Ebből születtek a Lola-mesék.

Részlet az önvallomásból:
"Sejtettem én, hogy a Lolával az élet több lesz, mint egyszerű babanapló. Ez már az elején bebizonyosodott. Ismeretlen bloggerként megbocsátják, ha valaki a gyerekeiről ír. Sőt kitapétázza az internetet a ded fotóival. Ez a viselkedés még a magazinból ismerős újságírónőként is rendben van. De hogy jön ahhoz egy személytelen, rideg műfajból ismert nő, hogy a nyilvánosság elé tárja életének harmadik dimenzióját? Hogy jön ahhoz, hogy intimitásokról írjon úgy, hogy közben a gyereket nem mutogatja? Hogy jön ahhoz, hogy hibázik? Mert bizony nem tökéletes. Az életünk, a döntéseink, az anyaságom... semmi nem tökéletes. Viszont igaz. Amikor elkezdődött a Lolával élt élet, megfogadtam, hogy azt sem bánom, ha bokszzsák lesz belőlem. Nem hallgatom el azt, ami nem sikerül, beszélek arról is, ami fáj és amiről eddig – valamiért – nem beszéltünk. Testképgondok. Szülői kiszolgáltatottság. Apa-anya nyavalyák. Gyerekhisztik. Munkás mama. Bölcsődei beszoktatás. Gyerek és halál. A hagyományos nemi szerepek megkérdőjelezése. Kultúrák összecsapása. Hát persze hogy nem csak Loláról szólt a cikksorozat. Hanem egy világról, és benne egy családról, a mi családunkról."


Bővebben ezen dolgokról:
Lolával az élet
nlcafe.hu
és
Loláról
Anyáról


                                                 
Minden könyvben három mese, egyből film is készült, benne szerepel mellékletként

És konkrétan a mesefilmek:

(szerény véleményem, ha valakit érdekel a rajzokkal kapcsolatosan:
az emberi alakok formái nem az én világom, viszont elismerem, hogy passzol a történetek világához.
És ha az illetékeseknek is tetszett, áldásom rá. Nem ettől lesz jó egy mese, de nekem számít a külcsín.
Viszont a képi ötletek, akár a könyvekben, akár a filmeken: belbecs. Elismerésem. A tipográfia iránt is.)

(a forma után még röviden a tartalomról:
a jellegzetes gyermektörténetek mellett helyet kapnak mai korunk hétköznapjai is.
Anya beleérző, Lola gyermeki marad (szó- és gondolat kifejezéseiben, és nem bugyuta gyerekként).

"D.Tóth Kriszta mesterien egyensúlyoz a mese és a valóság határán, ..." Csodaceruza 


És végül egy jellemző részlet az egyik meséből (mely minket is érdekel jelen állapotban),

"Itt kezdett igazán érdekes lenni a dolog!
A kisbaba-kérdés nagyjából azóta izgat, amióta Palkó barátomnak tavaly tavasszal kistestvére született. Amikor megkérdeztem tőle, honnan szerezték Julikát, Palkó azt mondta, hogy az apukája adta ajándékba az anyukájának.
- Mama, amikor anyuka lettél, örültél az ajándéknak?
- Igen, nagyon örültünk neked, a daddy is , és én is.
  De milyen ajándékról beszélsz?
- Hát a kisbaba ajándék, nem?
  Az apukák adják az anyukáknak. Nóri apukája egyszerre kettőt is, úgyhogy Sári néni biztosan nagyon boldog!
A mamám erre akkorát nevetett, hogy egy arra sétáló kutyus egészen megijedt tőle.
Azt mondta, menjünk haza, otthon elmondja, hogy van ez az ajándékozás."

A kötetekben szereplő mesék:

De én már igenis nagyon nagylány vagyok
Paracsidom kertészet
Hogy mondják azt angolul, hogy furcsa?

Egyáltalán, miért dolgoznak a felnőttek?
Legeslegjobb barátok
Jövős-menős karácsony

Repül a, repül a... Lola
Kukasziget és palackpulcsi
Hol voltam, amikor még nem voltam?

2011. április 6.

Éjjelem és nappalom



mindez három hete

Tordasi tó

Már egyértelműen tavasz van, viszont egy hete még, vasárnap visszahúztuk a téli cipőt és kabátot, úgy indultunk útnak.
A szomszéd településre szívesen megyünk a tóhoz, mert a téli időszakra sem engedik le a vizét, és naplementekor sem zár be (napfelkeltekor is nyitva :)
Pár hónapja változott csak a helyzet annyiban, hogy éjjel már nem nem lehet kicsücsülnie a romantikus pároknak, mert este 10-kor a csárda zárása egyben kapuzárás is.

Ami találha itt:
tó: víz-élményre, tó: horgászatra, kilá, állatsimoga (bár az utóbbi időben korlátozták a csekély fajtaszámú állatsereglet látogathatóságát), tájjellegű ház - néhány használati tárggyal, fekete-fehér archív fok a csárdában és a hatalmas, tóra néző teraszon. Ja, kalandpark is nyílt, télre zárva. Így a játszótér is.



Terasz: azóta már kikerültek az asztalok, székek, oszlopokra az archív fotók






2011. április 3.

Patakiskola - (MOME)

Nincs tv-nk. Leginkább net-ről értesülünk a hírekről. Vagy szájról-szájra jár.
A filmeket viszont szeretjük. Megválogatva.
Ranschburg tanár úr tanácsára együtt nézzük a gyerekfilmeket, megbeszéljük, átgondoljuk. (Tetszett az ötlete, volt értelme és tartalma, üzenete.)
Emésztetlenül, értetlenül, szorongva nincs filmélmény, nincs tanulság, nincs érték.
Csak ezen szűrőn átkerült filmeket nézhetik a gyerekek.

A mesetv-n szoktunk mazsolázni rövidfilmek között.
A "Versfilmek -Új évad" sorozat - melynek részeit a MOME hallgatói készítik - a jelenlegi kedvecek közé tartozik kicsik és nagyok számára egyaránt.
A filmek frissek és ropogósak (nem hamvasak), egyéniek, egyediek, ötletesek.

Amit most én választottam:
a Patakiskola (a zene különösen tetszik).

képek a filmből (a cím a link)

és, hogy ajánlhassak még,
Közös kedvenc: Négy nyulak

Információim szerint: "A filmek értékesítése még nem kezdődött meg, ám nem kizárt, hogy idővel DVD kiadásban megjelennek."

Mindenki válogasson kedvére, ízlésének megfelelően.